A nyelvi rendszer csúcsán a mondat áll, a szöveg már a nyelvhasználat alapegysége. A szöveg szerkesztésének helyességét elsősorban a kommunikációs helyzetnek való megfelelés dönti el, vagyis a beszélő szándéka, az alkalom, a téma, a hallgató igénye, stb.
Bővebben...

A leggyakoribb szóalkotási mód a szóképzés. Egy meglévő szóból képző segítségével új jelentéssel bíró szót alkotunk.
Bővebben..
A szó a nyelvnek az a legkisebb egysége, amelynek meghatározott hangalakja és meghatározott jelentése van. A hangalak az a betűsor, ami a jelentést felidézi bennünk.
Bővebben...
A honfoglalás idején már hoztuk magunkkal a népvándorlás korából a finnugor eredetű szavakat.
Bővebben...
Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet:
Bővebben...
1., A szavak tekintetében a mai modern nyelv korszerűsödésének eszköze a szóösszetételek (bankkölcsön, számítógép), szóképzés (megmásít, szerkesztőség), a szórövidülés (labor, fagyi, csoki), mozaikszavak pl.pártok neve és idegen szavak átvételével (progresszív, alternatív). Szélesedik a köznyelv.
Bővebben...
Nem mondatrész értékűek, ezeket nem elemezzük, és a mondat értelmét valamilyen irányban módosítják.
Bővebben...

Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. Két tagolatlan tagmondat vagy egy tagolatlan és tagolt szerkezetű tagmondat között mindig szervetlen a kapcsolat.
Bővebben...
Fogalma: A tudomány és az egyes szakterületek belső, illetve az adott terület határain túl nyúló kommunikációja
Bővebben...
A szöveg:
A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.
Szerepe: üzenet közvetítése.
Bővebben...
A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával.
Bővebben...

1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert.
A beszédünkben szereplő szavakat alkotóelemeikre, szóelemekre, azaz morfémákra bonthatjuk. A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége.
Bővebben...
A stílus eredeti jelentése: íróeszköz.
Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja.
Bővebben...
A publicisztikai stílus a sajtó, az újságírás, a publicisztikai mûvek (hír, tudósítás, híradás, riport, interjú, gloszsza, tárca, karcolat, különféle rádiós és televíziós mûfajok stb.) tipikus nyelvhasználata.
Bővebben...
A magyar nyelv fejlődésének üteme a XVII. század második felében lelassult, 1711 után csökkent a magyar művelődés központjainak hatóereje, az anyanyelv használata visszaszorult a közéletben, a közéletben, a tudományban, megnőtt a német, latin hatás.
Bővebben...
1., A szavak tekintetében a mai modern nyelv korszerűsödésének eszköze a szóösszetételek (bankkölcsön, számítógép), szóképzés (megmásít, szerkesztőség), a szórövidülés (labor, fagyi, csoki), mozaikszavak pl.pártok neve és idegen szavak átvételével (progresszív, alternatív). Szélesedik a köznyelv.
Bővebben...

1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert.
Bővebben...
Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet:
Bővebben...
Utolsó kommentek